Könyv Tár - G-Portál

Gárdonyi Géza A bor legendája

Gárdonyi Géza

 

A bor legendája

 

Szólt az Isten: „Kedves fiam, Nóé:
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é?”
Felelt Nóé: „No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem.”

Szólt az Isten: „Kedves fiam Nóé:
A csípős must, hadd lássuk, hogy jó-é?”
Felelt Nóé: „Ihaj, csuhaj! Sári!
Három Istent kezdek immár látni!”

Szólt az Isten: „Kedves fiam Nóé:
Hát az óbor, hadd lássuk, hogy jó-é?”
Felelt Nóé: „Iszom reggel óta;
Gyere pajtás, van még a hordóba!”

 

Márai Sándor Monológ

 

Márai Sándor

Monológ

Akarok még hinni az életemben
s a mások életében - akarom,
hogy izmos és erős legyen karom
s földaloljak egy lobogó "igen"-ben.

Mert megbocsátottam mindenkinek
s szeretném, hogy nekem is
megbocsásson, ki tettenért
a pózon és csaláson
és ne vádoljon többé senki meg.

A múltat én elhordozom magammal
új életemre, mint zsákját a vándor:
hogy éltem egyszer én, Márai Sándor,

s emlékeimmel elmotozva élnék,
mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált.

Dezső Ilona Anna Mátra

Dezső Ilona Anna

Mátra

2009.07.16.

 

Az erdő, a lábaim előtt, pázsitként terül elém.

Szemben a kék ég alatt érzem, nincsen semmim:

Ó Mátrám! Hisz te is gyönyörködtetted szemem,

Minek ide a sok idegen hegy? Ha te itt vagy nekem.

 

A fák lombjai közül letekintek falvaidra,

Pislogó homályban fénylő ezüstös árnyaidra.

De jó volna, ha ilyenkor az idő is megállna…

Fénylő káprázat ül a szellő átjárta várra.

 

Holnapra eltűnsz újra, ismét marad a Róna,

Mely a szívemet oly sokszor megdobogtatja.

Szép hazám! Sok kincsed szemem láthatja,

Sok nehézség vonulatán át, létem áthatja.

Reviczky Gyula Erdei dal

Reviczky Gyula  

Erdei dal

Nyári, rekkenő meleg,
Elbújok előled.
Lombjai közé megyek
Sátoros erdőnek.
Haja hopp!
Itt vagyok már, itt vagyok!
Sárga rigó, jó napot!

Fák között és fák alatt
Beh vidám az élet.
Nyúl szalad, virág fakad,
Zeng a lombon ének.
Haja hopp!
Kip! Kop! A harkály kopog,
S a kakukk szól: Jó napot!

Vadvirágokat szedek,
S kötözöm füzérbe.
Vagy a fűben heverek,
S felnézek az égre.
S haja hopp!
A madárral dalolok...
Szép világ te, jó napot!

KÖNYV OLDAL

Szenes Hanna Harmónia

Szenes Hanna

Harmónia

 

A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.

 

És ellentmondás a történelem.
Egyéni érdek és honszerelem,
Viszálykodás és tömörülés,
Az Isten nevében emberölés,
Felszökő pálya és letört vonal,
Bonyolult cselszövés, szakadt fonal.
A szolga, az úr,
Az angol, a búr,
A tömlöc, az őr,
A béke, a tőr.

 

És mind csupa hegy-völgy és mind csupa véglet,
Az emberi lélek, az emberi élet.
Lobogó érzések, lehiggadt ész,
Feszülő tervek és remegő kéz.
A tett és a szó,
A rossz és a jó,
A csonka, az ép,
A rút és a szép.
S a számtalan végletnek egy az ura
Világot átfogó harmónia.