2009. augusztus 24., hétfő

Kaktusz Mélyre látó tükör



Kaktusz


Mélyre látó tükör

 

Tudod arra gondoltam,
az ember nem látja jól magát,
ahhoz hogy jól lássa,
ahhoz tükör kell, tükör,
ami lehet egy mozdulatlan tó,
annak feszes tükre,
vagy akár
egy ablak áttetsző üvege,
az ember ott látja meg,
milyen is valójában,
de a legfontosabbat,
hogy milyennek látja őt a világ,
hogy milyen hatással van a világra,
azt csak a szemek tudják elmondani,
amik elismerést,
vagy ellenszenvet tükröznek,
de bármilyen szép is a kép,
nagybetűvel rá van írva,
múlandó,
ma szép, holnapra tán riasztó
kell lennie másik tükörnek is,
mélyre látó tükörnek,
lényeget mutató tükörnek,
ami azt tükrözi,
ami ott van legbelül,
az ember magát se ismeri,
ha nincs tükör, mélyre látó tükör,
akkor csak annyit lát magából,
amennyit a szemekből kiolvas,
de azok a szemek felületesek,
csak a felszínt látják,
hogy is jutnának a mélyre,
ahhoz mélyre kell tekinteni,
gyenge emberi szemek
arra nem alkalmasak,
sok idő,
és sok energia kell ahhoz,
ki ér rá arra,
csak kevesen,
csak akiknek eljött az idejük,
hogy egy másik ember elé
önmagát felismerő,
önmagának bemutatkozó tükröt tartsanak.

Szent-Gály Kata Szeretnék


   

Szent-Gály Kata

Szeretnék

 

Csak egy parányi méccsé lenni,
mely bevilágít egy szobát-

csak egy szál deszka-híd lenni,
mely szakadékot ível át-

csak egy kanálka mézzé lenni,
legyen az élet édesebb-

csak egy segítő kézzé lenni,
mely teszi, amit tehet.

2009. július 24., péntek

Gárdonyi Géza A bor legendája




Gárdonyi Géza

 

A bor legendája

 

Szólt az Isten: „Kedves fiam, Nóé:
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem.”


Szólt az Isten:
„Kedves fiam Nóé:
A csípős must, hadd lássuk, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„Ihaj, csuhaj! Sári!
Három Istent kezdek immár látni!”


Szólt az Isten:
„Kedves fiam Nóé:
Hát az óbor, hadd lássuk, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„Iszom reggel óta;
Gyere pajtás, van még a hordóba!”

 

2009. július 22., szerda

Márai Sándor Monológ



 
Márai Sándor

Monológ

Akarok még hinni az életemben
s a mások életében - akarom,
hogy izmos és erős legyen karom
s földaloljak egy lobogó "igen"-ben.

Mert megbocsátottam mindenkinek
s szeretném, hogy nekem is
megbocsásson, ki tettenért
a pózon és csaláson
és ne vádoljon többé senki meg.

A múltat én elhordozom magammal
új életemre, mint zsákját a vándor:
hogy éltem egyszer én, Márai Sándor,

s emlékeimmel elmotozva élnék,
mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált.

Dezső Ilona Anna Mátra



Dezső Ilona Anna

Mátra
2009.07.16.
 
Az erdő, a lábaim előtt, pázsitként terül elém.
Szemben a kék ég alatt érzem, nincsen semmim:
Ó Mátrám! Hisz te is gyönyörködtetted szemem,
Minek ide a sok idegen hegy? Ha te itt vagy nekem.
 
A fák lombjai közül letekintek falvaidra,
Pislogó homályban fénylő ezüstös árnyaidra.
De jó volna, ha ilyenkor az idő is megállna…
Fénylő káprázat ül a szellő átjárta várra.
 
Holnapra eltűnsz újra, ismét marad a Róna,
Mely a szívemet oly sokszor megdobogtatja.
Szép hazám! Sok kincsed szemem láthatja,
Sok nehézség vonulatán át, létem áthatja.

2009. július 18., szombat

Reviczky Gyula Erdei dal




Reviczky Gyula  

Erdei dal

Nyári, rekken
ő meleg,
Elbújok el
ő
led.
Lombjai közé megyek
Sátoros erd
ő
nek.
Haja hopp!
Itt vagyok már, itt vagyok!
Sárga rigó, jó napot!

Fák között és fák alatt
Beh vidám az élet.
Nyúl szalad, virág fakad,
Zeng a lombon ének.
Haja hopp!
Kip! Kop! A harkály kopog,
S a kakukk szól: Jó napot!

Vadvirágokat szedek,
S kötözöm füzérbe.
Vagy a f
ű
ben heverek,
S felnézek az égre.
S haja hopp!
A madárral dalolok...
Szép világ te, jó napot!