2009. július 24., péntek

Gárdonyi Géza A bor legendája




Gárdonyi Géza

 

A bor legendája

 

Szólt az Isten: „Kedves fiam, Nóé:
Itt a szőlő, kóstold meg, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„No megöregedtem,
De ilyen jó bogyót még nem ettem.”


Szólt az Isten:
„Kedves fiam Nóé:
A csípős must, hadd lássuk, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„Ihaj, csuhaj! Sári!
Három Istent kezdek immár látni!”


Szólt az Isten:
„Kedves fiam Nóé:
Hát az óbor, hadd lássuk, hogy jó-é?”

Felelt Nóé:
„Iszom reggel óta;
Gyere pajtás, van még a hordóba!”

 

2009. július 22., szerda

Márai Sándor Monológ



 
Márai Sándor

Monológ

Akarok még hinni az életemben
s a mások életében - akarom,
hogy izmos és erős legyen karom
s földaloljak egy lobogó "igen"-ben.

Mert megbocsátottam mindenkinek
s szeretném, hogy nekem is
megbocsásson, ki tettenért
a pózon és csaláson
és ne vádoljon többé senki meg.

A múltat én elhordozom magammal
új életemre, mint zsákját a vándor:
hogy éltem egyszer én, Márai Sándor,

s emlékeimmel elmotozva élnék,
mert amit érdemeltem, rámtalált:
kaptam egy életet és egy halált.

Dezső Ilona Anna Mátra



Dezső Ilona Anna

Mátra
2009.07.16.
 
Az erdő, a lábaim előtt, pázsitként terül elém.
Szemben a kék ég alatt érzem, nincsen semmim:
Ó Mátrám! Hisz te is gyönyörködtetted szemem,
Minek ide a sok idegen hegy? Ha te itt vagy nekem.
 
A fák lombjai közül letekintek falvaidra,
Pislogó homályban fénylő ezüstös árnyaidra.
De jó volna, ha ilyenkor az idő is megállna…
Fénylő káprázat ül a szellő átjárta várra.
 
Holnapra eltűnsz újra, ismét marad a Róna,
Mely a szívemet oly sokszor megdobogtatja.
Szép hazám! Sok kincsed szemem láthatja,
Sok nehézség vonulatán át, létem áthatja.

2009. július 18., szombat

Reviczky Gyula Erdei dal




Reviczky Gyula  

Erdei dal

Nyári, rekken
ő meleg,
Elbújok el
ő
led.
Lombjai közé megyek
Sátoros erd
ő
nek.
Haja hopp!
Itt vagyok már, itt vagyok!
Sárga rigó, jó napot!

Fák között és fák alatt
Beh vidám az élet.
Nyúl szalad, virág fakad,
Zeng a lombon ének.
Haja hopp!
Kip! Kop! A harkály kopog,
S a kakukk szól: Jó napot!

Vadvirágokat szedek,
S kötözöm füzérbe.
Vagy a f
ű
ben heverek,
S felnézek az égre.
S haja hopp!
A madárral dalolok...
Szép világ te, jó napot!

2009. július 14., kedd

Szenes Hanna Harmónia



Szenes Hanna

Harmónia

 

A természet csupa ellentét:
Nappali fény és éji sötét,
Kopár hegyek és virágos völgyek,
Piciny fűszálak, hatalmas tölgyek.
A komor észak és a dalos dél,
A tikkasztó nyár és a dermesztő tél.
A chaos, a rend,
A zaj és a csend,
A föld és az ég,
A kezdet és a vég.

 

És ellentmondás a történelem.
Egyéni érdek és honszerelem,
Viszálykodás és tömörülés,
Az Isten nevében emberölés,
Felszökő pálya és letört vonal,
Bonyolult cselszövés, szakadt fonal.
A szolga, az úr,
Az angol, a búr,
A tömlöc, az őr,
A béke, a tőr.

 

És mind csupa hegy-völgy és mind csupa véglet,
Az emberi lélek, az emberi élet.
Lobogó érzések, lehiggadt ész,
Feszülő tervek és remegő kéz.
A tett és a szó,
A rossz és a jó,
A csonka, az ép,
A rút és a szép.
S a számtalan végletnek egy az ura
Világot átfogó harmónia.

Fa







2009. július 9., csütörtök

Szuhanics Albert Nem barát a haver


Szuhanics Albert

Nem barát a haver

Nem barát a haver,
ha a sors keze ver.
Átpártol ő oda,
hol trónol Fortuna.

Amíg nyertes kockád,
ragaszkodik hozzád.
Ám ha bajok jönnek,
nem ejt érted könnyet!

Nem barát a haver,
hátad mögé hever.
Figyeld csak meg őtet,
hogy bámulja nődet!

Nem barát a haver,
ő neked csak teher.
Segítségre szorulsz?
Nélküle boldogulsz…!

Mikor elfogy pénzed,
ezt mondja majd néked:
- Nem adhatok, komám!
Mért nézel rám bután?

Jobb ha most belátod,
keress egy barátot!
Aki majd meghallgat,
segít néha rajtad!

Nem hízeleg neked,
helyre teszi eszed!
De hozzád őszinte,
s nincs neki kőszíve!

Nem barát a haver,
neked ejtened kell,
Összes haverodat,

s tartsd meg barátodat!

Debrecen, 2009. 06. 20.

Szuhanics Albert Ne keresd a kincset

 

Szuhanics Albert

Ne keresd a kincset

 

Ne keresd a kincset mélyben
a föld alatt nem leled.
Az ég felé nyújtózkodnál?
Nézd, sírnak a fellegek!

 

Tenger mélyére merülhetsz,
találhatsz ott gyöngyöket.
De van annál nagyobb kincs is,
víz alatt te nem leled.

 

Hegyek csúcsán mi megcsillan
napnak fénye jégcsapon.
Csillagok közt nem találod
s távoli bolygón, napon.

 

Ne keresd a kincset, itt van
a bensőnkben létezik.
A mi szívünk hogyha tiszta,
igaz lelkek meglelik.

 

Ott ragyog a szemeinkben,
az emberség, s szeretet.
Őrizzétek ezt a kincset,
s az Isten van veletek!

 

Debrecen, 2009. 07. 04.