Wass Albert Az emberek játszanak a szavakkal.

 

Az emberek játszanak a szavakkal.

Úgy éppen mint a gyermekek a játékkockával.

Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák.

Nem lehet összeszedni őket és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék.

A szavak örökre ott maradnak, ahova az első pillanatok hangulatában helyeztük őket.

Láthatatlanok és megfoghatatlanok,és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velük.

Az emberek hihetetlenül könnyen játszanak a szavakkal.[...]

Ha a gyerek haszontalanul dobálja a játékkockáit és eltör velük egy poharat, vagy valamit, a fenekére verünk.

De a felnőtteknek nem ver senki a fenekükre, ha haszontalanul dobálóznak a súlyos szavakkal és összetörnek

vele - nem egy tányért vagy poharat - hanem más emberek életét.

Wass Albert

Wass Albert:Üzenet haza

 Wass Albert: Üzenet haza   

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést.
Ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa
s a vérző csonkból virradó tavaszra
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők
és kiássák a fundamentumot
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentom Istentől való
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

És üzenem a volt barátaimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad.

Maradnak az igazak és a jók.
A tiszták és békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

Bajorerdő, 1948.

Wass Albert: Őszi hangulat

Wass Albert: Őszi hangulat

 

Mikor a hervadás varázsa

megreszket minden őszi fán,

gyere velem a hervadásba

 egy ilyen őszi délután!

 

Ahol az erdők holt avarján

 kegyetlen őszi szél nevet,

egy itt felejtett nyár-mosollyal

 szárítsuk fel a könnyeket!

 

Hirdessük, hogy a nyári álom

 varázsintésre visszatér,

 s a vére-vesztett őszi tájon

 csak délibáb-varázs a vér!

 

Hirdessük,hogy még kék az égbolt,

 ne lásson senki felleget,

 hazudjuk azt, hogy ami rég volt,

 valamikor még itt lehet!

 

Ha mi már nem tudunk remélni,

 hadd tudjon hinni benne más;

 hogy ezután is lehet élne,

 hogy tréfa csak az elmúlás!

 

A nyári álmok szemfedője

övezze át a lelkedet,

 amíg a tölgyek temetője

 hulló levéllel eltemet!