Mi az élet?

 

Mi az élet?


Sokak kérdik: Mi az élet?
Az élet egy értékes síkja a létnek,
Egy hatalmas esély, melyet azért kaptunk,
Hogy erényeinket kamatoztassuk,
Mielőtt nyugovóra térnénk.

Sokak kérdik: Mi az élet?
Az élet egy összetett, bonyolult képlet,
Melyet ha jól kiszámolunk,
Újra teremtőnk elé állunk,
S ő leellenőrzi a képletet.

Sokak kérdik: Mi az élet?
A válasz elől most inkább kitérek,
De egyet mondok, becsüld meg kérlek,
Mert nem lesz már több esélyed néked,
Hogy sorsod felől dönts!

Sokak kérdik: Mi az élet?
Csak egyet javaslok, nézz az égre kérlek!
Nézd az ott fénylő csillagokat,
Te is az leszel, s csillagodat
Még milliók látják majd fényleni!

Sokak kérdik: Mi az élet!
A választ nem tudom, de egyet már értek:
Az élet ajándék, s ha ezt nem érted,
S tékozlón élsz, nagy lesz a te vétked,
S jóvátenni nem lesz mód.

Sokak kérdik: Mi az élet!
Egy dolog van, mit sérelmezni vélek:
Ha valaki egy kisdedtől elveszi azt,
Kegyvesztetté válik, s nem jut rá malaszt,
Bűne az egekig ér!

Az élet csodás! Az élet szép lesz,
Ha te is akarod és talán megéled.
Az életet élvezd! Az életet éljed,
Mert az idő kevés, és rövid az élet,
A mondás igaz: Carpe diem!

Írta: Levente

versek.hu.cz

ANYÁK NAPJÁRA

Nadányi Zoltán  Anyu.Mp3

 

József Attila  Mama  (Latinovits zenés)mp3

 

Kibédi Ervin  Anyám vers.mp3

 

József  Attila  Mama.mp3

 

József Attila  Anyám meghalt mp3

 

Petőfi Sándor  Füstbe ment terv mp

 

 

 

Koncz  Zsuzsa  Mama kérlek.mp3

Koós János  Egy ősz hajú asszony.mp3

Mécs László  A királyfi három bánata Misztrál.mp3

Weöres Sándor  Anyámnak.mp3

Szabó Csilla  Az én nagymamám.mp3

Straub Dezső  Mama ne menj át.mp3

Mary Zsuzsi  Mama.mp3

Kovács Erzsi  Köszönöm mama.mp3

Korál  Anyám vigasztalj engem.mp3

Komár Laszló  Rózsák anyámnak.mp3

Il Divo  Mama.mp3

Hexina  Anyám ne sírj.mp3

Heintje  Mama.mp3

Flewers  Anya.mp3

Dancs Annamari  Édesanyám.mp3

Cserháti Zsuzsa & Vikidál Gyula  Zsoltár Anyámnak.mp3

Cserháti Zsuzsa  Édes kisfiam.mp3

 

 

Nagyi lemez 2007

Kovács Kati    Édesanyámnak szeretettel 1999 mp3

 

 

Pataky Attila  Édesanyám te jó asszony.mp3

Koós János  Hogyha ir majd édesanyám.mp3

Gózon Gyula  Édesanyám is volt nékem.mp3

Bessenyei Ferenc Édesanyám csókja.mp3

TOVÁBB

Vági György Meg kellene érteni már

 

Vági György
Meg kellene érteni már

Meg kellene érteni már végre, vagy újra?
Sokan vágynak vissza a nem is oly régmúltba.
Visszasírják sokan a régi biztonságot,
Pedig nem rajongták, akkor a világot.
Párttagok uralma nem hiányzik már,
De a lélek belénk most már csak hálni jár.


Rendszerváltás ege ragyogott le ránk,
De szegénység esője áztatja ruhánk.
Sok millió koldus országa lettünk,
Viharfelhők tornyosulnak mindennap felettünk.
Politikus küzd most politikus ellen,
Nekünk pedig hamu marad üres zsebben.


Képviselők hada uralkodik rajtunk,
S nekünk szegénységben cserepes az ajkunk.
Míg ők repülővel, magángéppel járnak,
Addig szegény népünk fejjel megy a fának.
Fejjel megy a fának, mert ki kellene vágni,
Gyümölcse kiszáradt, nem lehet elrágni.


Tönkretették már a mezőgazdaságot,
S a parasztok koldusként élik e világot.
Képviselők serege teli zsebbel ül,
Minden kívánságuk azonnal teljesül.
Nekik nem kell soha elszámolni azzal,
Amiért egy szegényt büntetnek kamattal.


Az orvosok hada vándorol nyugatra,
Többszörös pénzért, a jobblétért hajtva.
Nyugdíjasok, öregek ti fittek legyetek,
Mert nincs ki meggyógyítson, ha kellene titeket.
Ha gyógyszer kell, azt lassan már aranyért adják,
A busás hasznot pedig simán zsebre rakják.


Pénzromlás, bankválság mindennapi gondok,
Verejték cseppektől nedves minden homlok.
Lehet, hogy már nékünk nincs szükségünk sokra,
De gondolni kéne a későbbi napokra.
Gyermekünk, s unokánk mind a jövőt várja,
S nem biztos, hogy jó lesz, ha mindegyikük árva.


Politikus Urak! Legyen végre béke!
Tegyetek valamit az ország érdekében.
Csináljatok rendet, hogy élhessünk békében,
Hogy ünneplő többé ne álljon vérében.
Mi önként feláldoznánk életünk és vérünk,
Ha boldogabb jövendő lenne a reménységünk.

Reményik Sándor Elpártolt liliomszál

 

Reményik Sándor

Elpártolt liliomszál

 

 

Liliomszál, liliomszál,

Idegenhez mért hajoltál?

Mért öleli karcsú szárad,

Mért felejted a fajtádat?

A fajtádat, a hitedet

Szerelmed tüzére tetted,

Messze látszik lobogása,

Mi lesz, ha lesz hamvadása?

 

 

Liliomszál, liliomszál,

Idegenhez mért hajoltál?

Apád-anyád megsiratott,

Sírván, mégis hozzá adott.

Lehetsz neki százszor drága:

Más világ az ő világa.

Világába - ősi átok -

Beolvad a te világod.

   

        

Liliomszál, liliomszál,

Idegenhez mért hajoltál?

Ha magod lesz: drága gyermek,

Nem tanul liliomnyelvet.

Vagy kis lelkét összetépik,

Meghasonlik, míg megérik.

Két tűz között, kevert vére

Kiomlik a csatatérre.

 

 

Liliomszál, liliomszál,

Hajladozzál, hajladozzál.

Szerelmes hajladozásod

A te legfőbb igazságod.

Mi szomorún körülállunk

Mert más a mi igazságunk,

Siratjuk a nászi kedved,

Siratjuk a fajtánk benned.

Várnai Zseni CSODÁK CSODÁJA

Várnai Zseni

CSODÁK CSODÁJA

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.


A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.


Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rámragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.


Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rámragyog, s ölel az illatár!


Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!

STROKE: gondolj három betűre M..B..E...

  

  STROKE: gondolj három betűre M..B..E...

 

    A levél eredetijét egy nővér küldte, aki ara kért, hogy terjesszem. Egyetértek vele.

 

    Ha mindenki emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.

 

    A STROKE BEAZONOSÍTÁSA:

 

    Egy kerti-partyn, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután, mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott.

 

    Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne. Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek.

 

    Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot, TELJESEN. Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

 

    A stroke felismerése.                       Ne feledd a 3 betűt: MBE

 

    Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a stroke jeleit.

 

    Az orvosok szerint bárki felismerheti a stroke-ot, ha három egyszerű kérést mond az illetőnek:

 

    1. M: Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.

 

    2. B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot (összefüggően: pl. Szép napunk van.)

 

    3. E: meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

 

    Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket.

 

    Még egy jel: Mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.

 

    Ha a nyelv "kicsavarodott", ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

 

    Egy kardiológus szerint, ha mindenki, aki megkapja ezt az e-mail-t és elküldi 10 embernek, akkor azzal legalább egy életet meg lehetne menteni.

 

    Én továbbküldtem, és te?

Petőfi Sándor Az Országgyűléshez

 

Petőfi Sándor

Az Országgyűléshez

Sokat beszéltek, szépet is beszéltek,
Jót is, de ebbül a hon még nem él meg,
Mert nincs rendében eljárásotok,
Ti a dolog végébe kaptatok,
És így tevétek már régóta mindig;
Látják, kik a multat végigtekintik.
Ki képzel olyan templomépitőt,
Ki a tornyot csinálja meg előbb?
És azt a levegőbe tolja, hogy
Ott fönn maradjon, míg majd valahogy
Alája rakja szépen a falat,
S legeslegvégül jőne az alap.
Ti vagytok ilyen mesteremberek,
Ezért ad a hon nektek kenyeret,
Ezért fizet szivének vérivel!
Jobbat tesz, aki semmit sem mivel.
Időt, erőt eltékozoltok, és ha
Sikert mutattok is föl néha-néha,
Csak olyan az, mintha hogyha engemet
A szomjuság bánt, s adnak víz helyett
Ételt, s talán még épen olyan ételt,
Mitől szomjúságom csak jobban éget.
Ha ez siker, ha ez jótétemény:
Elmémet a bölcsőben hagytam én.
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek...
Sajtószabadságot szerezzetek.
Sajtószabadságot, csak ezt ide!
Ez oly nagy, oly mindenható ige
A nemzetben, mint az isten "legyen"-je,
Amellyel egy mindenséget teremte.
Hol ez nincs meg, bár máskép mindenek
Eláradó bőségben termenek,
S bár az utósó szolga és a pór
Zsebébül aranyat marokkal szór:
Azon nemzetnek még nincs semmije,
Azon nemzetnek koldus a neve.
S hol ez megvan, bár rongyban jár a nép,
Nyomorg, tengődik mindenfélekép:
Azon nemzet gazdag végtelenűl,
Mert a jövendőt bírja örökűl.
Haladni vágyunk; de haladhatunk?
Én istenem, milyen golyhók vagyunk!
Lábunk szabad, de a szemünk bekötve,
Hová megyünk? ... meglássátok, gödörbe.
Szemünk bekötve, fogva szellemünk,
Az égbe szállnánk, s nem röpülhetünk,
A szellem rab, s a ronda légbe fúl,
Mely dögvészes már önnön átkitúl.
A szellem rab; mint a hitvány kutyát,
A ház végére láncba szoriták,
S láncát harapva tördeli fogát,
Amellyel védni tudná a hazát...
A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,
S szabad nemzetnek csúfoljuk magunkat!
Szolgák vagyunk, rabszolgánál szolgábbak
Megvetésére a kerek világnak!

Pest, 1848. (február)